Aranyásók útja tanösvény - Telkibánya

Aranyásók útja tanösvény bemutatása

Zemplénben a legjelentősebb nemesfém előfordulás Telkibánya környékén van, az itt található arany és ezüst bányászata valószínűleg már a XIII.sz.-ban elindult. A bányászat kezdeteire a területen található több ezer horpa utal, ez a kezdetleges forma a felszínközeli teléreket követte, a fejtés néhány méter mély aknákban történt, ezek mára beomlottak. A falu környékén igen nagy számban találjuk a középkori bányászat emlékeit.

Az aranybányászat központja a Gyepü-hegy, Kánya-hegy környékén van a Fehér-hegyig, elsősorban ezen a területen találjuk a számtalan horpát, a későbbi tárókat, melyek nagyrésze ma már alig látható, de van közöttük járható is, a Teréz és a Mária táró. Ezek egy nagy területen szétszórva találhatók, megtekintésére a legpraktikusabb, ha a 2011-ben elkészült "Aranyásók útja" földtani és bányászattörténeti tanösvény nyomvonalát követjük, melynek indító pontja a Pálháza felé vezető úton, a Jegesbarlang melletti kiépített pihenőhelynél van.

A gazdag polgári családból származó Thurzó János rendkívüli képességekkel rendelkezett, kortárs krónikás szerint számos szellemes találmány fűződik hozzá. Vállalkozott a félbehagyott bányák mély szintjeinek víztelenítésére és továbbfejtésére. Ennek hatalmas tőkeigénye miatt szövetkezett a Fuggerekkel, így megalapítva a korszak legkorszerűbb bányavállalkozását. Engedélyezi és támogatja az első "társláda", a bányászok önsegélyező szerveződésének működését. Az Ósva-völgyben a XVI.sz.elejéről származó vízduzzasztó gát maradványai láthatók, valószínűleg az ország legidősebb ilyen műemléke. A víz erejét az érc előkészítésben, kőzúzásra használták, a völgyben több malom is állhatott. Az ércőrlésre használt malomkövek is helyben készültek, a Kánya-hegy oldalában bukkantak malomkő-készítő manufaktúra nyomaira.